Esztétikai visszérműtét

  • -

Esztétikai visszérműtét

Esztétikai visszérműtét

Az orvosi szakkifejezéssel a „varicositas-nak” nevezett kórkép az alsó végtagokon kialakult felszínes kóros visszér azaz vénatágulatok okozta betegség általános megnevezése. Mivel a betegségnek több, pontosan meghatározott stádiuma ismert, melyek egymástól eltérő kezelést v. kezeléseket igényelnek, ezért indokolt röviden bemutatni az alsó végtagok vénás rendszereinek anatómiáját, mielőtt rátérnénk a műtéti és a konzervatív (=nem műtéti) kezelések lényegi ismertetésére.
Ha már most konkrét kérdése van, akkor okostelefonon megérintve az alábbi képet azonnal tárcsázhat minket:

Üzenjen nekünk az alábbi űrlapon keresztül:

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Telefonszám

Tárgy

Üzenet

captcha

 
Az alsó végtagokon kettő vénás rendszer működik egymással szoros funkcionális kapcsolatban: az egyik a mély vénás rendszer, mely az izom bőnyék (a fasciák) alatt, az izmok között futó vénás hálózatot jelenti. A másik, a felszínes vénás rendszer, mely közvetlenül a bőr alatt, a szubkutiszban található. A 2 vénás rendszert úgynevezett hídvénák, azaz perforánsok kötik össze, melyek élettani (ép, betegség nélküli) esetben a felszínes, bőralatti vénákból a mély vénák felé vezetik el a vért, ahonnan az izmok működése által továbbítódik a szív felé. A lábszáron 3 fontos perforáns rendszert különböztetünk meg, melyeknek külön elnevezése is van: Boyd-, Dodd- és Cockett-perforánsok.
 
Rendkívül fontos tény, hogy a felszínes vénás hálózat két részre különül el, annak ellenére, hogy természetesen léteznek összeköttetést biztosító vénák a két rendszer között. A nagyobb vénás gyűjtőér, az ún. vena saphena magna (VSM), mely a bel bokatájról indulva a lágyékhajlatban ömlik be a mély vénába, a véna femoris profundába. A kisebb vénás gyűjtőér az ún. vena saphena parva (VSP), mely a kül bokatájról indul, és a térdhajlatban ömlik be a mély vénába, a vena poplitea-ba. A mély vénás rendszer részletes felépítését nem ismertetjük, mert nem tartozik szorosan hozzá a visszérműtétek kérdésköréhez. A betegség kialakulásában több tényezőnek is fontos szerepe van.
 
Első helyen kell megemlíteni az örökletes (genetikai) hajlamot visszérbetegség kialakulására, melynek oka egy öröklött kötőszövetes gyengeségben határozható meg. A minél magasabb BMI (=testtömeg index), azaz a minél nagyobb túlsúly szintén fontos kóroki tényező. Nőknél gyakrabban alakul ki, ebben nem elhanyagolható szerepe van a terhességnek és a szülésnek, további bizonyos hormonális hatásoknak is. A mozgás szegény életmód, továbbá az ülő, de még inkább az álló munkakörök nagyon szintén nagyon fontos faktorok.
 
Egyéb, ritkán előforduló betegségek részjelensége is lehet a visszérbetegség. Megkülönböztetünk ún. elsődleges (primer) és ún. másodlagos (szekunder) visszérbetegséget, annak megfelelően, hogy a kiváltó ok magában a visszérrendszerben van-e, vagy azon kívüli kiváltó okról beszélhetünk (pld.: kismedencei daganat nyomása). Az elsődleges visszértágulatok kialakulásának oka a vénás billentyűk elégtelensége. A billentyűk biztosítják, hogy az adott vénában a vér a szív felé, és ne visszafelé áramoljon. Ha a billentyű működése elégtelenné válik, akkor a vér áramlás iránya fokozatosan lassul, majd megáll, majd megfordul. Ez a jelenség/tünet a Doppler-készülékkel (ultrahang) jól vizsgálható reflux phenomén. Ez a billentyű elégtelenség egyaránt előfordul a felszínesen futó 2 nagy vénás törzsben (VSM, VSP), ill. a mélyvénákat a felszínesekkel összekötő hídvénákban is. A panaszok és a tünetek, ill. a betegség stádiumai ennek a kóros folyamatnak a súlyosságától és fennállási idejétől függnek.

A visszérbetegség tünetei

Kezdetben „nehéz láb” érzés, „nyugtalan láb” érzés, fájdalom, feszülés, izomgörcsök, a fáradt láb érzése estére, vagy erősebb fizikai terhelés, hosszantartó álló munka után. A panaszok fokozódásával tünetek is megfigyelhetőek: a bel bokatájékon és a belső talp élnél kisebb értágulatok, majd vizenyő (ödéma) jelentkezik. Ezt követi(k) a bőr alatt jól tapintható, majd messziről is láthatóvá váló visszértágulat(ok). Az idő előre haladásával további tünetek alakulnak ki: a bőr elszíneződik, elvékonyodik, sorvad, heges területek alakulnak ki. A vérfesték a pangás miatt a szövetek közé jut, beivódik, és a jellegzetes barnás elszíneződést, foltokat okoz (haemosiderosis). Kezelés nélkül törvényszerűen szövődmények alakulnak ki: visszérgyulladás és/vagy trombózis is. Elhanyagoltabb esetekben lábszárfekély képződés, melynek gyakori bevezető tünetei a dermatosclerosis és a visszeres ekcémás bőrgyulladás. A felületes vénás tágulatok gyulladása és trombózisa a mély vénákra is ráterjedhet, és mély vénás trombózist okozhat, melynek következtében az életet veszélyeztető trombo-embóliás szövődmények is felléphetnek (nagyon gyakran tüdő embólia, mint az életet közvetlenül is veszélyeztető szövődmény).

A visszérbetegséget krónikus vénás elégtelenségnek (chrónikus vénás inszufficiencia = CVI) nevezzük orvosi meghatározással, mely egy általános gyűjtőfogalom, és a betegség stádiumainak pontos definiálásával lehetséges a korrekt használata. Amikor a billentyű elégtelenséget a szervezet már nem képes kompenzálni, akkor megjelennek az első panaszok és tünetek.

1., Tünetmentes állapot, de már szubjektív panaszok fenn állnak.

2., Seprű vénák, pókháló vénák alakulnak ki, melyek apró visszértágulatok a kisebb oldalági, a visszeres hálózatot alkotó erekben. Legelőször a bel boka tájékán jelennek meg, majd a lábszár alsó, később felső, térd alatti területében, és végül a combokon is.

3., Nagyobb oldalági visszértágulatok megjelenése.

4., Vizenyő (=ödéma) megjelenése.

5., Jellegzetes bőrtünetek kialakulása.

6., Ekcémás bőrgyulladás, és súlyosabb bőrtünetek, ill. ezeknek szövődményei (orbánc) kialakulása.

7., Lábszárfekély kialakulása.

A kezelések: az észlelt stádiumtól függően történnek ! A seprűszerű vénákat injekciós kezeléssel szüntethetjük meg. Részletesen bemutatjuk a következő rovatban. Az első három stádiumban műtét nélküli, ún. konzervatív kezelés alkalmazható. Ha csak nagyobb oldalági visszértágulatok állnak fenn, a műtét elvégzése fakultatív, azaz a panaszok és az egyéni körülmények alapján döntünk. Pld.: egy fiatal, többször szült álló munkát végző hölgyön elvégezzük, mert a betegség előre haladása csak lassítható, de nem állítható meg ilyen esetben. A konzervatív kezelések lényege egy speciálisan erre a célra készített kompressziós harisnya viselése, valamint gyógyszerek (venotonikumok, mikronizált flavonoidok, stb.), torna, életmódváltás, testsúlycsökkentés etc. A vizenyő megjelenése a CVI súlyosbodását jelzi, a műtét ilyen esetekben indokolt. Amennyiben az elsődleges visszérbetegségnek szövődménye alakul ki, először a szövődményt kell megszüntetni, majd komplett visszérműtétet végezni. A visszérgyulladás egyik speciális, és meglehetősen gyakori típusa, Amikor a fő vénában felszálló, azaz a mély vénák felé terjedő gyulladás és következményes trombózis (= ascendáló thrombophlebitis) alakul ki, mely a mély vénába terjedéssel és következményes vénás embolisatioval fenyegető állapot, emiatt sürgős beavatkozás indokolt. A műtét lényege a főtörzs lekötése és megszakítása, közvetlenül a mély vénába való becsatlakozása előtt, valamint az oldalágak lekötése/megszakítása és a rögösödött, gyulladt érszakasz eltávolítása.

A visszérműtétek előtti kivizsgálás

A krónikus vénás elégtelenség meghatározott stádiumával jelentkező páciens esetében is szakorvosi konzultáció történik. A kórelőzményi és fontosabb adatok felvételét, a panaszok, a kóroki és a kockázati tényezők rögzítését követi a fizikális vizsgálat. Régi, de jól bevált próbákkal, módszerekkel lehet a mély vénák átjárhatóságát vizsgálni. Doppler-készülékkel vizsgáljuk a már említett reflux jelenséget, melynek pozitivitása billentyű elégtelenség fennállását igazolja. Szükség ill. gyanú esetén a mély vénák vizsgálata is megtörténik: ún. Duplex-scan, mely kettős, színes ultrahang vizsgálata a mély vénák átjárhatóságának. A műtét előtt kivizsgálás egyéb esetekben, komolyabb kísérő betegség hiánya esetén, megegyezik a más műtétek rutin kivizsgálási menetével (mellkas rtg., EKG, nőgyógyászati vizsgálat, teljes labor és vizelet vizsgálat, vércsoport vizsgálat + ellenanyagszűrés).

A műtéti érzéstelenítés lehetőségei:

  • helyi (lokális) érzéstelenítés,
  • altatás (általános) érzéstelenítés,
  • gerinc közeli (spinális vagy peridurális) érzéstelenítés.

Az érzéstelenítés módját a betegség stádiuma, kiterjedtsége, a beteg egyéb állapota, betegsége(i), valamint a beteg kérése alapján is választják ki az aneszteziológus szakorvossal történő konzultáció során.

A visszérműtétekről

Előre haladott CVI esetében, amikor a VSM vagy VSP területében végig billentyű elégtelenség volt diagnosztizálható, komplett visszérműtétet végzünk, melynek része a főtörzs lekötése a mély vénába történő beömlés előtt, minden itteni oldalágának lekötésével (=crossectomia), valamint a funkcionálisan károsodott főtörzs eltávolítása (=stripping, ami szó szerint kihúzást jelent), és az oldalági visszértágulatok helyi azaz lokális eltávolítása a bőr alól (= subcutan varicectomia). Ha elégtelen működésű hídvénákat is lokalizáltak, akkor az inszufficiens perforánsokat is le kell kötni, az izom bőnye alatt (=subfasciális perforáns ligatura). Bőrmetszést csak a vénás főtörzs lefutása felett ejtünk (2-3 cm, redőben, hajlatban). Másutt néhány milliméteres szúrt bőrsebeken keresztül távolítjuk el a varixokat (ez megtörténhet fagyasztó szondával: krio-varicectomia, továbbá egy speciális késsel: Smetana-módszere, valamint horgolótűvel: Váradi-módszere szerint. Legújabb módszer a lézeres endovaricectomia. A fenti technikák alkalmazásakor apró, rejtett helyen lévő, gyakorlatilag idővel nem látható és finom hegecskék árán lehet a betegséget meggyógyítani, ezért nevezzük ezeket a módszereket esztétikai visszérműtéteknek is.

Pontos tervezés, kijelölés, gondos és finom kivitelezés esetén mindegyik módszerrel megfelelő eredményt lehet elérni. A műtét előtti előkészítés fontos része a visszerek helyének pontos meghatározása, és egy speciális sebészi jelölő tollal lefutásuk helyének pontos kirajzolása! A műtét végén több rugalmas, kompressziós pólyát helyezünk fel az egész alsó végtagra, előírásszerűen a lábujjak tövétől a comb-lágyékhajlatig. Kötéscsere másnap reggel. A beteg helyi érzéstelenítésben végzett műtét után ha panaszmentes, 6-8 óra felügyelet után kísérővel otthonába távozhat. Altatásban vagy gerinc közeli érzéstelenítésben végzett műtétek esetében összesen 24 órát kell kórházban eltölteni. Egy hét múlva varratszedés. 2 hét múlva a kompressziós pólya helyett már a speciális kompressziós harisnya viselhető.

A gyógyulás 3-4 hét után teljes. A betegnek a műtét másnapján fel kell kelnie! A beteg otthonában sem fekvő beteg. A legjobb trombózis megelőző módszerek egyike a megfelelő mennyiségű mozgás ! A betegek a napok multával egyre többet és többet tudnak mozogni, sétálni, anélkül, hogy elfáradnának, ill. fáradt/nehéz/nyugtalan láb érzésük lenne. Természetesen a kompressziós harisnyákat az egyénileg előírt ideig, általában 3-6 hónapig kell a műtét után viselni. A műtétek időzítéséről: cél a szövődmények kialakulásának megelőzése, a minél előbbi gyógyulás, a teljes munkaképesség, terhelhetőség elérése.

A műtét utáni szövődményekről

Leggyakrabban előforduló szövődmények, melyek függenek az alkalmazott műtéti technikától is, a vérömlenyek és a szöveti (bőr, bőr alatti kötőszövet) bevérzések. Legkésőbb 80-10 napon belül spontán és nyom nélkül gyógyulnak, felszívódnak. Nagyobb vérömleny ritkán fordul elő, köszönhetően a gondos és atraumatikus technikáknak. Fertőzések, gyulladások előfordulhatnak. Ér- és idegsérülések, következményes beidegzési és keringési zavarokkal nagyon ritkán fordulnak elő. Súlyos korai műtét utáni szövődmény a mély vénás trombózis (MVT). Ilyen esetekben a beteg azonnal kórházba kerül, a MVT súlyosságától függően azonnal véralvadásgátló, és kiterjesztett kompressziós, esetleg vérrögoldó (trombolízis) kezelésben részesül. Magas MVT esetében, mely a kismedencei nagy vénás törzset is érinti, és súlyos ütőeres keringési zavar társul hozzá, szóba jöhet műtét elvégzése is (vénás thromectomia). A késői szövődmények közül a visszérbetegség kiújulása bír a legnagyobb klinikai jelentőséggel.


Mellnagyobbítás: 699e Ft

Dr. Kelemen Ottó

Előtte-utána képek

Kelemed imázsfilm


Keresés az oldalon

Médiamegjelenések

Facebook oldalunk

Információk