A mellnagyobbítás egy biztonságos és alacsony szövődmény rátájú műtét. A szövődmények gyakorisága nem haladja meg a 2 %-ot. Ez az adat a korai szövődményekre vonatkozik, és a műtétet követő első hetek történései tartoznak ide. ebből következik, hogy megkülönböztetünk késői szövődményeket is, melyek a műtét után évekkel alakulhatnak ki. Véleményem szerint indokolt egy további kategória felállítása is, én ide sorolom a 10 évesnél idősebb mellimplantátumokat, ugyanis napjainkban egyöntetűen 10 éves kihordási időt és garancia feltétel rendszert határoznak meg az implantátum gyártók. Ez a csoport értelmezésemben a túlhordott implantátumoké, függetlenül attól, hogy a bemutatásra kerülő esetek között lesz 11 éves és 40 éves is.
A mellnagyobbítás utáni korai szövődmények
Az egyértelmű érthetőség érdekében meg kell határozni a korai szövődmény fogalmát. Véleményem szerint szigorúan véve a műtétet követő 2 hét eseményei tartoznak ide, de mások meghatározása szerint a gyógyulás időszakát foglalja magában. Ha a mellnagyobbítás gyógyulási ideje a plasztikai sebészek többsége szerint 6 hét, akkor a gyógyulási időszak folyamán kialakuló szövődmények a korai szövődmények. Látható, hogy a definíció nem egységes. Tapasztalatom szerint a gyógyulás folyamata egyénenként eltérő, és gyakran 8-10 hétig tart. Különbséget teszek az első két hét során kialakult, „nagyon korai” szövődmények és a gyógyulás későbbi szakaszában jelentkező korai szövődmények között. A szövődmények a mellen, a műtéti területen kívül a szervezet egészét is érinthetik (légzés, keringés, anyagcsere).
A mellnagyobbítás utáni nagyon korai szövődmények
Az implantátum kilökődése. A plasztikai sebészeti szakirodalomban megemlített, nagyon korai, nagyon súlyos szövődmény. Praxisomban nem találkoztam vele, nincsen tudomásom arról, hogy hazánkban ez elmúlt évtizedek során előfordult volna ilyen eset. Heveny, komoly allergiás, illetve immun reakció állhat mögötte. A teljesség kedvéért meg kell említeni, esélye minimális.
Az utóvérzés. Tünete kétféle lehet. Egyrészt a műtéti sebből, kifelé, a kötés átázása, a vér csorgása. Másrészt „befelé”, az implantátumnak kialakított zsebbe történő vérzés, mely a mell megnagyobbodását, fájdalmas duzzanatát, idővel a bőr véraláfutásos elszíneződését okozza. Azonnali kontrollt és beavatkozást igényel. Kezelése műtéti, reoperáció, az implantátum kivétele és fertőtlenítése után a zseb kitisztítása, a vérzésforrás felkeresése, és megszüntetése. Biztonsági cső behelyezése kötelező, majd az implantátum visszakerül. Antibiotikum adása szükséges. Szoros után követés indokolt, gyakori kötéscserékkel.
A fertőzés, a seb és/vagy az implantátum infekciója a legsúlyosabb korai szövődmény, mert a fertőzött implantátumot el kell távolítani, a zsebet drén visszahagyása mellett „üresen” kell hagyni. Az új implantátumot 3 hónappal később lehet beültetni. A fertőzés forrása leggyakrabban a bőrön lévő baktériumok, de a szervezetben lévő, a kivizsgálás során fel nem ismert betegség, góc, vagy nőgyógyászati gyulladás is okozhatja. Tünetei: hirtelen kezdődő magas láz, hidegrázás, mellfájdalom, mell duzzanat, gennyes vagy megtört váladék ürülése a műtéti sebből. Sürgősen fel kell keresni a kezelő orvost. A műtét sürgős.
Az implantátum elmozdulása. Ritka szövődmény, mert a beültetett implantátumokat a bőrre felhelyezett tapaszokkal (idegen szóval, úgynevezett: taping) és kompressziós pánttal is stabilizáljuk. Tünete a mell forma megváltozása, különbség a két oldal között. Kezelése műtéti, az implantátumot újra a megfelelő helyzetbe kell hozni. Drén behelyezése indokolt, antibiotikum kötelező. Haladéktalanul jelentkezni kell kontrollra. A műtét relative sürgős.
Az említett három súlyos szövődmény mellett kisebb, de a pácienst megriasztó szövődmények is előfordulhatnak. Ilyen a szívócső /drén/ helyén észlelt vérrel színezett váladék, nagyon ritkán vérezgetés. Általában nyomókötésre gyorsan megszűnik, de ritkán aláöltésre szükség lehet. A mell bőrének véraláfutása, annak lefelé süllyedése is aggodalommal tölti el a pácienst, hasonlóan a mell duzzadtságához. Jegelést javasolunk és árnika krém gyorsítja a véraláfutás felszívódását.
Összegezve: ha a műtét után bármikor a mell hirtelen fájdalmassá válik, megduzzad, és/vagy láz, hidegrázás alakul ki, továbbá bármilyen jellegű váladékot észlelnek, akkor azonnal a kezelő orvoshoz kell fordulni. Véleményem szerint a kisebb panaszokat és tüneteket is azonnal jelezni kell (telefon) és ellenőrző vizsgálat indokolt.
A mellnagyobbítás utáni korai szövődmények
Jellemzően a gyógyulás időszakában jelentkezhetnek. Nagyon ritka az úgynevezett késői vérömleny, mely hetekkel a műtét után fordul elő. Tünete a mellfájdalom és aszimmetrikus duzzanat. Láz ritkán kíséri, a hőemelkedés jellemző. Ilyen panasz esetén mell ultrahang vizsgálat szükséges, mellyel meg lehet határozni a vérömleny helyzetét, mennyiségét, állapotát. Ha a véralvadék kezd folyékonnyá válni, akkor ultrahang vezérelt leszívása mérlegelendő, biztonságosan, az implantátum sérülése nélkül.
A biofilm képződés egy elhúzódó, tünetszegény fertőzés. Lázzal nem jár, de a mellben diszkomfort érzés, kisebb duzzanat jelenhet meg, mert folyadék felszaporodásával járhat. Ultrahangvizsgálat, szükség esetén punkció, a váladék mikrobiológiai és citológiai vizsgálata indokolt. Szájon át antibiotikum, a leletek megérkezéséig tapasztalaton alapuló gyógyszerválasztás. Ha a tünetek nem szűnnek meg, műtét mérlegelendő. Sajnos ilyen esetben is implantátum kivétel és 3 hónapig üresen hagyott mell a szabályszerű kezelés.
Az érző beidegzési panaszok. Az esetek 98 %-ban spontán elmúlnak. Egyaránt előfordulhat a mellbimbó-bimbóudvar komplexum túlzott érzékenysége, és előfordulhat az érzés csökkenése is. B-vitamin komplex, B1-vitamin támogatja a gyógyulást.
A kapszula rendellenesség. Nagyon ritkán fordul elő. A mell határozottabb és hosszan tartó masszírozása elegendő. Tünete a mell kontúr szabálytalansága. Fájdalommal nem jár.
A heg panasz. Sebgyógyulási zavarok után szinte mindig előfordulnak, váladékozás és/vagy pörk leválás után. Nagy méretű, nagy súlyú implantátum terhelése és az izommozgások okozta feszülés miatt a heg hipertrofizálhat. Ezt a heg megjelenést nevezik sokan keloidosnak. Kezelése szilikon tapasz vagy stift, mivel a gél kevésbé hatásos. Kóros hegképződési hajlam esetén megelőző hegkezelés indokolt a sebgyógyulását követően azonnal indítva. Hegápolás mindig szükséges.
Az idegentest érzés. Nagyon ritka panasz, nehezen objektivizálható. Ha hónapokig, vagy évig elhúzódik, az implantátum végleges eltávolítására szükség lehet, mert a páciens sem testileg, sem lelkileg nem tudja befogadni a mellimplantátumot.
Végül, de nem utolsó sorban szót kell ejteni az úgynevezett általános szövődményekről. A szív-érrendszert, azaz a keringést, a légzést és az a vese és az anyagcsere működéseket érintő szövődmények tartoznak ide. A műtét előtti gondos kivizsgálásra utalok itt, mely testre szabott. Ennek része az altató orvosi konzultáció. A pácienseket az ASA besorolás szerint osztályozzuk. Egynapos sebészet keretei között csak az ASA I. és az ASA II. páciens operálható. Az esetleges alap- és kísérő betegségek kezelése, a trombo-emboliás megelőző véralvadásgátló kezelés és a combtőig érő kompressziós harisnya viselése, a korai mobilizálás, a szakszerű gyógyszerelés a biztosítékai a páciens biztonságnak. Haza bocsájtás után a kezelő orvos felügyeli a műtét utáni időszakot.
A mellnagyobbítás utáni késői szövődmények
A mellimplantátum egy szövetbarát, biztonságos orvostechnikai eszköz. A szervezet felismeri, mint idegen anyagot, és letokolja. Ez az idegentest tok, orvosi nevén a kapszula, mely elválasztja az emberi testtől. A késői szövődmények döntő többsége a kapszulával, kisebb hányada magával a mellimplantátummal függ össze, hangsúlyozom, hogy a 10 éves kihordási időszakon belüli komplikációkkal foglalkozom.
Az implantátum rendellenes helyzete
A tok fokozatos kitágulása miatt az implantátum elmozdul. A nehézkedési erő hatására lefelé süllyed. A mellbimbó vele ellentétes irányban mozog, tehát felfelé mozdul el és felfelé tekint. Ritkábban az implantátum kifelé, a hónalj fele mozdul el. Ezt a kóros helyzetet fekve lehet vizsgálni. Az implantátumok befele is elmozdulhatnak, ez viszonylag ritkábban fordul elő, legsúlyosabb formája amikor a közép vonalban a jobb és a bal zseb közötti határ megszűnik. Ez a szimmasztia. A kitágult tokban a csepp alakú implantátum malpozicíója rövid időn belül a mellforma megváltozását okozza. Extrém méretű toktágulat esetén a nagy szabad térben az implantátum meg is fordulhat. Tünete az implantátum instabilitása, kóros mozgathatósága, diszkomfort, és a mell kontúrváltozásai. Kezelése műtéttel lehetséges. Tokszűkítés ritkán végezhető tartós eredménnyel. Legeredményesebb eljárás az implantátumcsere, az új implantátumnak jól tapadó felszínűnek kell lennie (poliuretán). Extrém esetekben a tok eltávolítása és a mell üresen hagyása indokolt. A szövetek letapadása, után újjá kell építeni a mellet, precízen a szükséges méretű zseb képzésével.
A tok zsugorodás, orvosi nevén a kapszuláris kontraktúra, hétköznapi névvel: a tokosodás. Az ép kapszula egy világos szürkés színű, rugalmas, puha, hártyaszerű képződmény, mely az implantátum falához tapad. Jelentős a kollagénrost tartalma. idővel a kapszula hegesedik, merevvé válik, és szűkíti az implantátum terét. Leegyszerűsítve ez a tokosodási folyamat, melynek négy stádiuma ismert. Nevét leírójáról, Baker doktorról kapta. Az első stádium, amikor a tok ép. A második stádiumban a tokban húrok, zsugorodó részek alakulnak ki. A harmadik stádiumban a zsugorodás markáns, az implantátumot meggyűri, deformálja, elmozdítja. Tünete a mell fokozódó érzékenysége, merevsége, és alakváltozása. A negyedik stádiumban a heges, meszes kapszula rásül az implantátumra, melyet golyószerűen torzít és megroppanthatja a falát, mely az implantátum kirepedéséhez vezethet. Komoly fájdalommal, kényelmetlenséggel, idegentest érzéssel jár. Kivizsgálási sorrend: elsőként mell ultrahang, majd MR vizsgálat. Kezelése a képalkotó lelettől függ. Fiatal implantátum és kezdődő folyamat esetén a tokműtét során részleges tok eltávolítás és tok bemetszések történnek. Súlyosabb esetben, implantátum károsodás esetén tok és implantátum eltávolítás. A tokot kötelező szövettani vizsgálatra küldeni.
A kettős kapszula. Az eredeti kapszula károsította az implantátumot, enyhébb esetben a szilikon diffundált, vagy szivárgott. A szervezet egy új, távolabbra eső tokkal próbálja lehatárolni a szövődményt. Gyakori a folyadék szaporulat. Tünetei duzzanat, fájdalom, a mell méret-, helyzet- és alakváltozása. Kezelése műtéti: implantátum eltávolítás, szabad szilikon evakuáció, tok kiirtása, a mell üresen hagyása.
A késői szeróma gyülem. Az említett szövődmények jelentős folyadék felszaporodással járhatnak. Szerencsés esetben ez a folyamat a szilikon okozta kémiai gyulladás következménye. Tünetei megegyeznek az említett tünetekkel, de ki kell emelni a hirtelen kezdetet, a rohamosan megnagyobbodó mellet. A páciens számára ijesztő az állapotromlás. Ultrahangvizsgálat, folyadék leszívás, citológiai és immunhisztokémiai vizsgálat indokolt, BIA-ALCL kizárására!
A BIA-ALCL. A legsúlyosabb szövődmény. Neve egy angol rövidítés, mely magyarul azt jelenti, hogy a mellimplantátumhoz kapcsolódó óriás sejtes rosszindulatú limfóma, mely a kapszula daganatos betegsége. Rendkívül ritka, hazánkban ez ideig egyetlen esetről tudunk, aki műtét és utókezelés után meggyógyult. Kivizsgálását és kezelését az onkológus orvoscsoport menedzseli. A műtét során teljes kapszula eltávolítás, implantátum kivétel és indokolt esetben hónalji nyirokcsomó biopszia történik. Stádium beosztása pontos, mely megszabja azt, hogy szükséges lesz-e támogató utókezelés (sugár és/vagy kemoterápia).
Az implantátum kilyukadása. A tokosodás és az elöregedés a két leggyakoribb oka az implantátum szivárgásának, kilyukadásának vagy szét repedésének. Ha a szabaddá vált szilikongél a kapszulán belül marad, tokon belüli kilyukadásról (orvosi nevén: intrakapszuláris rupturáról) beszélünk. Tünetei hasomlóak, illetve megegyeznek a korábban említett tok szövődmények tüneteivel. ha a szilikon túl jut a kapszulán, bekerül a mell nyirok keringésébe, azon keresztül pedig eljut a hónalji (az esetek 75%-ban) nyirokcsomókba, kisebb részben a mellkasi nyirokcsomókba. A mirigyállományban, a mellizomzatban is szilikon heges, krónikusan gyulladt gócok képződhetnek, ezeket szilikon granulómának hívják. Kivizsgálása és kezelése megegyezik az előző kapszuláris szövődményeknél említett eljárásokkal.
Összefoglalás
A mellnagyobbítás alapvetően egy biztonságos műtét, gondos kivizsgálás, tervezés, kivitelezés és utánkövetés esetén a lehetséges szövődmények kockázata vállalható, mert ritkán fordulnak elő. A műtéti tájékoztatómban minden fontos információ szerepel. Gyógyulást követően, panaszmentes állapotban is (!) évente ellenőrző vizsgálat indokolt. A páciens életkora, állapota és a műtéttől eltelt idő alapján történik időről-időre a szükséges képalkotó kontroll vizsgálatok kitűzése, az ISAPS szakmai javaslata alapján. Vizsgáljuk a mell mirigyállományát, a kapszulát és az implantátumot is. Bármely későbbi tünet, panasz esetén haladéktalanul – halogatás nélkül – kontroll vizsgálat indokolt.
Kérdése van? Nem találta meg a választ??
Kérem írja meg a plasztika.info@gmail.com e-mail címre!
Dr. Kelemen Ottó PhD plasztikai sebész