Úgy döntöttem, hogy írok egy blogot a mellnagyobbítás nehézségeiről, mert véleményem szerint szükséges, hogy a mellnagyobbítás előtt álló hölgyek jobban megértsék a műtét megtervezését, annak nehézségeit és buktatóit. Egy tegnapi telefonbeszélgetés – egy a sok közül – friss élménye megerősítette ebbéli szándékomat. A konzultált, gondosan megtervezett műtét előtt álló páciensem hívott fel azzal a felkiáltással, hogy megfelelő lesz-e neki a kiválasztott implantátum? A műtét várható eredményét a konzultáción bemutattam. Nagyon tetszett neki. Most mások azt mondták, hogy kicsi (túl kicsi, vagy nagy vagy túl nagy: a megfelelő aláhúzandó) lesz az az implantátum… Megkérdeztem, hogy kik azok a „mások”? Más plasztikai sebész szakorvosok? Ha kollégák szakvéleményéről van szó, akkor az teljesen természetes, hogy az egyes plasztikai sebészek másként közelítik és oldják meg a feladatot. De a nem túl bonyolult esetekben a műtéti tervek között nagyfokú eltérés nem lehet. Vagy a szomszéd, a rokon, a barátnő?? Avagy egy, a közösségi oldalon tanácsokat adó, műtéten már átesett hölgy? Ezek az általában minden alapot és szaktudást nélkülöző, oda vetett vélemények elbizonytalanítják a mellnagyobbításra várókat. Ez is megnehezíti a plasztikai sebész életét. Gyakran emiatt kell ismételten konzultálnom.
Elsőként röviden összefoglalom a mellnagyobbítást meghatározó testi adottságokat. Végül kitérek a szellemi és lelki sajátosságokra is.
Kezdjük a testmagassággal, a testsúllyal és a testtömeg index-szel, valamint a test zsírtartalmával és a testarányokkal. Ezek azok az alapvető tulajdonságok, melyek a vizsgálat kezdetén szinte az első ránézésre egyértelműek. Például vegyünk egy átlagosnál alacsonyabb (150 cm alatt), sovány, 40 kg-os pácienst. Hasonlítsuk össze egy átlagosnál magasabb (180 cm felett), túlsúlyos (90 kg-os) jelölttel. Az első esetben a bőr alatti kötőszövet, azaz a zsírréteg pár milliméter vastag, a második esetben több centiméter. A mellimplantátumot a mellhatároknál kellően fedő szöveti rétegvastagságra van szükség ahhoz, hogy a mellnagyobbítás eredménye természetes legyen (például: hogy megelőzzük a hullámosan áttűnő implantátumot). Mi következik ezekből? Az első páciensnek izom alá tanácsos beültetni a mellimplantátumot, a második viselheti a mirigy alatt is. De ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni a tervezésben, meg kell vizsgálni a melleket! Meg kell mérni a mellkas szélességét, a mell méreteit és meghatározni a mell mirigyállományának a mennyiségét. Meg kell vizsgálni, hogy a mellek szimmetrikusak-e? Teljesen szimmetrikus mellekkel én nem találkoztam soha. Mindig van valamekkora különbség, árnyalatnyi aszimmetria közöttük. Az eltérés egyaránt érintheti a mell nagyságát, a helyzetét, a formáját, továbbá a mellbimbókat és mellbimbóudvarokat is. Ha az eltérés minimális, akkor az úgynevezett természetes mértékű aszimmetriáról beszélünk. Ez a nem jelentős (idegen szóval: nem szignifikáns) aszimmetria, amit nem lehet és szerintem nem is kell a tervezés során figyelembe venni. Például pár % eltérés a nagyságban, fél centiméternél kisebb eltérés a mellbimbók helyzetében, stb. A jelentős mell aszimmetriát azonban figyelembe kell venni és törekedni kell a csökkentésére. Azonban ahogy nincsen veleszületetten tökéletesen egyforma mell, úgy a mellplasztika sem képes 100 %-ban megegyező műtéti eredményt elérni. Ezért használjuk a közelítő mellszimmetria kifejezést ilyenkor.
Ahogy tovább haladunk a mellnagyobbítás megtervezésének útján, megvizsgáljuk a mell bőrének a minőségét és a mennyiségét. Fiatalosan ép, feszes-e a bőr, melyet ha redőbe csípünk, azt elengedve rugalmasságánál fogva azonnal kisimul. Vagy petyhüdt, vékony, sorvadt striákkal tarkított? Van-e bőrfelesleg, ha van, milyen mértékű? Felveszi-e, megszünteti-e a bőrfelesleget a mellimplantátum, vagy szükség lesz a maradék eltávolítására, ami a mellkorrekciók témakörébe vezet át. Egészséges-e a mirigyállomány? Szoptatás utáni élettani változásokat mutat-e? Tartalmaz-e csomókat, cisztát, meszesedést? Volt-e korábban operálva, magán hordva műtéti heget? A mellbimbók egyforma nagyságúak, alakúak, és közel szimmetrikusan helyezkednek el és tekintenek valamilyen irányba (oldal felé, vagy egyenesen előre, vagy lefelé?)? A mellbimbóudvar átmérője esztétikusan aránylik a mell nagyságához, vagy túl nagy/túl kicsi? Kerek vagy kerekded vagy ovális, esetleg torzult valami miatt? Sok-sok kérdés, amire pontos választ kell adnom. És amit a mellnagyobbítás megtervezésekor mind-mind figyelembe kell vennem.
Ha idáig eljutottak az olvasásban, lehet, hogy az lesz a benyomásuk, hogy megértették mindezt, és talán azt is megállapítják magukban, hogy „persze, minden fontos”, de túl száraznak, túl elméletinek tartják az írásomat. Ezt elkerülendő, egy esettanulmánnyal szemléltetem az eddigieket.
A fiatal hölgy a húszas éveinek elején jár, még nem szült. Könnyű fizikai munkát végez. Nem sportol. Kórelőzményében komolyabb betegség és korábbi műtét nem szerepel. Egészséges. Egyetlen rizikó faktor a dohányzás.
149 cm testmagasság, 40 kg testsúly, vékony és sovány testalkat. Testtömeg indexe 17 alatti, alultáplált. Kérése: kerekded, alkatához illő, de nem túl kicsi mell, kitöltött felső pólus és dekoltázs.
A páciens első fényképén látható, hogy a csontos mellkas ép, nem torzult, de a testtartása hanyag. A jobb válla kissé magasabban áll. Ez az állapot valószínűleg a foglalkozásával függ össze. Sovány, de nem izmos testalkatú. Minimális mell nagyság, kevés mirigyállomány. A jobb mell árnyalatnyival teltebb. Lapos mell kontúrok. Kb. 1 cm-es a mellbimbó kiemelkedése a mellkas síkjából. A mell felső pólusa üres, a dekoltázs viszonylag széles. A bőr nagyon feszes, striamentes. A bőr alatti kötőszövet a mell határoknál 3-4 mm vastag. A mell vastagsága középen 1 cm-t meghaladó. A mellbimbók tengelyben állnak, előre és közepesen oldal felé tekintenek. A mellbimbóudvar az átlagosnál kisebb átmérőjű, de a fejletlen melleken arányos, nem diszharmonikus. A mellbimbók anatómiai helyzetben, nem süllyedtek le.
A második fényképen, tarkóra helyezett karokkal, látható, hogy az izomfeszülés következtében a mell kontúrja szinte teljesen elsimul. Az oldalnézeti fényképen a szerény mellbimbó kiemelkedés és a mellkontúr profilból látható.
A mellbimbó – mell alsó, áthajlási határa közötti távolság: 9 cm
A mell bázisa (a belső és külső anatómiai mellhatár távolsága): 11 cm
A mellhatáron a bőr-bőr alatti kötőszövet vastagsága: 3-4 mm
A mellbimbóudvar átmérő: 3 cm alatt
A mellbimbó nagysága átlagos
A dekoltázs 3-4 cm között
A mell aszimmetria: 5 % alatt
A mell térfogat < 100 ml alatt
A végleges műtéti terv: Motiva Silksurface Progressive Gel Full Profile 255 ml implantátum beültetése félig izom alá (dual plane 1. típusú műtét).
A műtét utáni 12. héten teljesen gyógyult, a mellek formálódása befejeződött. A felső mellpólus és a dekoltázs kitöltött. A mellbimbó kiemelkedése 5 cm-t meghaladó. Harmonikus, kerek mellforma. Arányos, testalkathoz illő, természetes. Az implantátumok széle felett a szöveti fedés kielégítő. A jobb mell min. nagyobbnak hat. Hegek érettek, vonalasak, halványak és pontosan a mell áthajlási redőjében futnak. Csak közvetlen közelről észlelhetők.
A bemutatott páciens is kapott tanácsokat a műtét előtt. „Kérj nagyobb implantátumot a doktortól, kicsi lesz a 255 neked….” és hasonlók tömkelegét a Facebook csoportokból. A páciens az implantátumpróba során ezt az eredményt választotta, megértette, hogy alkatilag milyen implantátum beültetése javasolt a harmonikus és tartós eredmény érdekében. Tájékozott, felkészült, motivált volt. Testileg, szellemileg, lelkileg egészséges. A műtét eredményével elégedett, önbizalma megnőtt. Megjelenése vonzó lett.
Ha Önt is érdekli a mellnagyobbítás Budapesten, kérem írjon a kelemed@kelemed.eu e-mail címre, vagy kérjen időpontot konzultációra a
+36 30 5775764 telefonszámon hátköznap 09:00 – 19:00 óra között.
Dr. Kelemen Ottó PhD plasztikai sebész főorvos
Mielőtt a plasztikai sebészet általam elképzelt jövőképéről írnék, elengedhetetlennek tartom megemlíteni, hogy a 21. század második évtizedétől a plasztikai sebészet legfiatalabb ága, a regeneratív (a megújító) plasztikai sebészet fejlődik a leglátványosabb ütemben. A rekonstruktív (a helyreállító) plasztikai sebészet fejlődése - túlzás nélkül állíthatom - hogy kissé lelassult. A kutatások teljesen indokoltan, főként az onko-plasztikai területre koncentrálódnak. Az esztétikai (szépészeti/kozmetikai) ágat érintő újítások részben átfedést mutatnak a megújító plasztikai beavatkozások alapkövét jelentő zsírfeltöltésekkel. A high tech készülékek tovább fejlesztése töretlen, legyen szó lézer, ultrahang, rádió, plazma vagy krio (azaz fagyasztásos) sebészeti eszközökről és ezek egy gépben történő kombinált alkalmazásáról.
A plasztikai sebészet jövőjét illetően a közeli, azaz a 10-15 éven belüli változásokról írok, melyek természetesen tartalmaznak szubjektív elemeket, de nem nostradamusi jóslatok, inkább kötném őket Y. N. Harrari gondolataihoz, maximálisan elkerülve a szerénytelenség látszatát.
A képalkotó rendszereket sokan már 10-15 éve rutinszerűen alkalmazzák (pld. orrplasztika előtt). Ezek a 3 dimenziós képeket létre hozó számítógépes programok a páciensek műtéti előtti 2 dimenziós fényképeit használják fel a műtéti eredmény bemutatására. Gyakorlatomban több mint egy évig használtam a Crisalix 3D programot a mell- és arcműtétek várható eredményének illusztrálására. És úgy döntöttem, hogy nem alkalmazom tovább, mert nem váltotta be a várt eredményeket, mert időigényes és drága és legfőképpen, mert csak nagyon-nagyon közelítő műtéti eredményt mutat. A páciens tájékoztatás központi eleme volt ennek a kihangsúlyozása és dokumentálása is, a későbbi félreértések és jogviták megelőzése érdekében. Az említett szoftvert tovább fejlesztették, már nem szükséges Ipad és szkenner hozzá. Elegendő az okos telefonnal készített fotó. Jelenleg a mell- és az arcplasztika eredménye modellezhető vele. A fejlesztések folyamatosak, több módszert érintenek. Nem lehet kétségünk afelől, hogy 10 éven belül ezek a képalkotók (angolul: imaging systems) közel 100 %-os pontossággal mutatják be a várható műtéti eredményt. Mely műtéti eredmény, amíg emberek végzik a plasztikai műtéteket, addig sohasem lesznek, sohasem lehetnek a szoftver alkotta eredménnyel tökéletesen megegyezőek. Az emberi sebészi tényező miatt.
A 3D nyomtatás robbanásszerűen terjedt el az ipar legkülönfélébb területein. Az orvostudomány mindig is gyorsan felhasználta ezeket az ipari, gyakran hadi technikai innovációkat. Így történt ez a 3 dimenziós élő szöveti nyomtatással is. Ez már napjainkban is alkalmazott módszer. Drágasága miatt nem terjedt el széles körben. Az ISAPS 2018. évi kongresszusán a zsírszövet 3D nyomtatást ismertette egy koreai vállalat. A fejlesztés során egyre több szövet válik majd alkalmassá 3 dimenziós nyomtatásra (porc, izom, bőr, csont, stb.). 3D diagnosztikus módszerrel (lézerCT, MRI, stb.) meghatározott méretű szövethiányok milliméter pontos pótlását teszi majd lehetővé a 3D szövet nyomtatás.
A mesterséges intelligencia (angol rövidítése: AI) elérhető már pld. a Google keresőben. A páciens beírja a betegségének a tüneteit, és a „webdoki” vagy „G-doki„ vagy más fantázia névre keresztelt program felállítja a lehetséges diagnózist. Közvetlen emberi beavatkozás nélkül. És tanácsokat ad, a kezeléssel és a kivizsgálással kapcsolatosan. Az ASPS, azaz az Amerikai Plasztikai Sebész Társaság közleményben számol be arról, hogy a mammográfiás szűrővizsgálatok (= emlő röntgen) képeit elemző számítógépes program magasabb arányban diagnosztizált rosszindulatú daganatra utaló eltéréseket, mint a radiológus szakorvosok. Ez egy diagnosztikus algoritmus, melyet szakemberek hoztak létre, sok ezer kép és adat rendszerbe táplálásával. Ennek analógiájára - igaz nem a közeli jövőben – elképzelhető, hogy robot orvosok diagnosztizálnak és kezelnek is (?).
Ezek után feltettem magamnak a kérdést: vajon hogy zajlik majd a közel jövőben a mellnagyobbítás konzultáció? A páciens adatait a recepciós beviszi a rendszerbe. Ezt követően a hölgyet egy speciálisan erre a célra kialakított helyiségben a „Mammarobot” megvizsgálja és minden adatot megjelenít egy 3 dimenziós hologramon. A jobb és a bal mell térfogata, a méretei, a szöveti és alkati adottságok, 100 %-os pontossággal leolvashatóak. A mell aszimmetriákat komplexitásában mutatja be (mellbimbók helyzete, mirigyállomány nagysága, alakja, helyzete, stb.). És az algoritmus természetesen 3- féle műtéti tervet el is készít, melyek eredményét a megoperált páciens 3 és 4 dimenziós (ez utóbbi mozgás közben és bikiniben is bemutatja az eredményt) hologramjával modellezi. Mi dolga maradhat ezek után a kezelő orvosnak? Csak annyi, hogy megkérdezze a hölgyet, hogy melyik virtuális megjelenésével a legelégedettebb? A leghatározottabban kijelenthetem, hogy nemcsak ennyi feladata, munkája lesz a plasztikai sebésznek. Miért? Az emberi tényező miatt. Igen, a robot megkönnyíti a sebész dolgát, abszolút pontos méreteket ad. De a robot a műtétre váró emberi lények lelkével, ill. lelki problémáival nem képes foglalkozni. Ez alapvetően empátiát igényel. És erre csak egy másik ember képes, olyan, aki nem gépiesen végzi a munkáját, hanem hivatásszerűen és mellesleg speciális szaktudással bír.
Szép új jövő? Igen, itt kopogtat. De az ember-orvost nem helyettesítheti a mesterséges intelligencia.
Kérdése, észrevétele van? Kérem írja meg a kelemed@kelemed.eu e-mail címre!
Dr. Kelemen Ottó PhD
Összefoglalás a plasztikai sebészet jelenlegi hazai helyzetéről, a legnépszerűbb plasztikai műtétek és beavatkozások sorrendjében. Írásomban a saját tapasztalataimat és véleményemet adom közre, mely nem kapcsolódik sem plasztikai sebészeti szakmai, sem tudományos szervezetek hivatalos álláspontjához. Továbbá nem teszek különbséget az esztétikai/szépészeti, a helyreállító/rekonstruktív és a regeneratív/megújító indokkal végzett plasztikai operációk között, hanem általánosságban beszélek az egyes plasztikai műtéttípusokról.
A mellnagyobbítás évtizedek óta a leggyakrabban végzett műtét, nemcsak a mellplasztikák között arany érmes, hanem abszolút első az egész világon. Az elmúlt évtized során - azaz 2010 és 2020 között – két esemény befolyásolta alapvetően a mellnagyobbítás gyakorlatát. Az egyik a korábban tudományos módszerekkel alaposan nem kutatott és emiatt talán sok esetben fel nem ismert (?) betegség, az úgynevezett mellimplantátumhoz kapcsolódó óriás sejtes limfóma, angol rövidítésen alapuló orvosi neve a BIA-ALCL. A másik egy innovatív mellimplantátum kifejlesztése, mely találóan a B-LITE nevet kapta, mivel ez a könnyűsúlyú mellimplantátum 30 %-kal könnyebb, mint a hagyományos szilikon töltésűek. Az óriás sejtes anaplasztikus limfóma a mellimplantátumokat körül vevő tok (kapszula) rosszindulatú betegsége. Kialakulásában - többek között - szerepe van az implantátum felszínének is. Ez a felismerés vezette a mellimplantátum gyártókat, amikor egyre finomabban érdesített (idegen szóval: texturált) falú implantátumokat fejlesztettek ki. A nagyon finoman érdesített a mikro-, a rendkívül finoman érdesített a nanotexturált mellimplantátum. A BIA-ALCL témakörét külön blogban később részletezem majd. A B-LITE könnyített súlyú mellimplantátumok szerkezete légbuborék zárványokkal dúsított. Különösen ajánlott a versenyszerűen sportoló, valamint az átlagosnál nagyobb vagy lényegesen nagyobb méretű implantátumra vágyó hölgyeknek.
A zsírleszívás technikái közül a lézeres és a fagyasztásos módszerek tovább fejlesztett változatai hódítanak. Magas áruk miatt hazánkban még széles körben nem terjedtek el. A Coolsculpting (fagyasztásos testszobrászat) véleményem szerint válogatott páciensek esetében eredményes. Hátránya, hogy időigényes és költséges beavatkozás. A fagyasztással elroncsolt zsírsejtekből szabaddá vált zsírszövetnek fel kell szívódnia és ki kell ürülnie a szervezetből. A vákuumos módszerek esetében ezzel ellentétben azonnal eltávolításra, azaz kiszívásra kerül a felesleg. Az említett módszerek (lézer és különféle hő energiát leadó) előnye, hogy kevésbé megterhelőek, hátrányuk a drágaságuk és itthoni korlátozott elérhetőségük.
Az arc- és a szemhéjplasztikákról szólva kijelenthetem, hogy eredményes és jól bevált módszerek közül választhatunk. Ha egy lógó arcot fel kell varrni, akkor az a bőrfelesleg eltávolítását is jelenti, de a legeslegfontosabb, hogyha a zsírsorvadás miatt az arcközép rekeszei károsodtak, akkor a zsírfeltöltéssel megtörténjen a térfogatpótlás. Ez eredményezi bármely face lifting (SMAS, MACS, stb.) esetén a kívánt tartósságot. Kevésbé megterhelő módszer a Silhouette-soft felszívódó, és a Spring Thread nem felszívódó szálakkal végzett arcemelés, amikor altatásra nincsen szükség. A fentebb és itt említett beavatkozások hazánkban széles körben elterjedtek, rutinszerűen végzettek.
Az arcfiatalító kezelések közül a botox-kezelés a leggyakrabban végzett, évről-évre növekszik az esetszám. Az igény növekedése eredményezte az újabb botox készítmények piacra kerülését. Óvnék mindenkit attól, hogy hazánkban nem engedélyezett készítménnyel és ÁNTSZ által nem akkreditált helyen kezeltesse magát. A hyaluronsavas töltések nagyon népszerűek idehaza is. Óriási a termék választék, az interneten bárki rendelhet magának kommersz, gyenge minőségű töltőanyagot. A közel jövőben megjelenő jogszabály határozza meg, hogy ki végezhet hyaluronsav tartalmú töltőanyag (úgynevezett fillerek) beadást (kizárólag plasztikai sebész és bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos). Tanácsolom, hogy gyakorlott, a szövődmények ellátásában is jártas kezelő orvost válasszanak, aki többféle és kiváló minőségű töltőanyagot használ.
A hyaluronsavas töltések száma enyhén csökkenő globális tendenciát mutat, de ennél jelentősebb mértékben csökken a plasztikai sebészi gyakorlatban, mivel a saját zsírfeltöltések egyre inkább kiszorítják, mint térfogatpótló módszert.
A tartós (permanens) töltőanyagokkal nagyobb óvatosság és körültekintés indokolt, mert a szövődmények is tartósabbak és súlyosabbak lehetnek, mint a hyaluronsav esetében. A következő tartós töltőanyagok állták ki az idő próbáját: Radiesse, Ellansé, Sculptra. Szilikonolaj beadásától tartózkodjanak. Aki tartós ajaknagyobbítást szeretne, válassza a Permalip ajakimplantátumot, ami nagyon tartós és biztonságos.
Elindult a Kelemed Plasztika Budapest blogja
