„Okozhat a mellimplantátum rákot?” – Beszéljünk a mellimplantátumokkal kapcsolatos legsúlyosabb kérdésről


2021.10.19.

Viszonylag egyszerűnek tűnik a címben feltett kérdés, igaz?

Azt várhatnánk, hogy egy „igen” vagy „nem” válasszal már le is lehet zárni a témát, de a valóságban nem ez a helyzet.

A problémát már sokszor az jelenti, hogy magát a kérdést nem fogalmazzuk meg jól – a legtöbb esetben ez a kettő szokott előkerülni a téma kapcsán:

  1. Okozhat a mellimplantátum mellrákot?
  2. Létezik a sokat emlegetett mellimplantátum-betegség?

Vizsgáljuk meg most ezeket külön-külön, illetve tegyük fel ezek helyett a jó kérdéseket!

Okozhat mellrákot a mellimplantátum?

Erre valóban lehet gyorsan válaszolni: nem.

Viszont azt mindenképp tudni kell, hogy a mellimplantátumok esetén is van esélye rákos megbetegedésnek – ez viszont nem mellrák, hanem a nyirokrendszerben jelentkező daganat.

Ez az implantátumot körülvevő toknak (orvosi szóval: kapszulának) a betegsége, amit óriássejtes limfómának, vagy más néven BIA-ALCL-nek (Breast Implant Associated Anaplastic Large Cell Lymphoma) hívunk.

Viszont mielőtt még bárki megijedne, azt tisztázzuk, hogy egy nagyon-nagyon ritka jelenségről beszélünk: az esélye 1:300.000-hez, és Magyarországon is eddig csak egyetlen esetről tudunk – ettől függetlenül viszont mindenképp tudnia kell Önnek is róla.

Mi az a BIA-ALCL?

Bár az óriássejtes limfóma mögött meghúzódó okokkal kapcsolatban még ma is folynak a kutatások, az tény, hogy több tényező is áll a háttérben.

Ezek közül az egyik az implantátum fizikai tulajdonságai, egészen pontosan a felszínének érdessége: a jelenlegi tudományos álláspont szerint a simább felületű implantátumok esetén kisebb a valószínűsége a betegség kialakulásának.

Egy másik faktor a páciens saját immunrendszeri sajátossága: a CD30 nevű gént hordozók esetén fordulhat elő, hogy az implantátum felszínén túlélő bőrbaktériumok fokozott immunreakciót váltanak ki a szervezetben, ami végül az óriássejtes nyirokrendszeri daganat kialakulásához vezet.

És ez még csak két példa volt, ami érzékelteti valamelyest, hogy több tényező együttállása szükséges a betegség kialakulásához.

Mennyire veszélyes?

A kezelőorvosoknak kötelessége az óriássejtes limfómáról tájékoztatni mind szóban, mind írásban a pácienseket – de azért senkinek sem az a célja, hogy pánikot keltsen, főleg, mert mint már említettük, egy nagyon ritka betegségről van szó.

Csak hogy érzékeltessem: az utóbbi 8-10 évben végzett több százmillió mellimplantátum beültetésből kiépült egy adatbázis, ami alapján világszerte 700 körüli BIA-ALCL esetszámról tudunk.

A megjelenésének esélye tehát nem nagy, ha pedig időben észrevesszük és kezeljük, nem is halálos: ilyen esetben a tokot eltávolítjuk, és megtörténik a hónalji nyirokcsomó vizsgálata is, és ennek fényében megállapítjuk, szükség van-e további gyógyszeres vagy sugárterápiás kezelésre.

Az az egy regisztrált magyarországi eset, amiről fentebb írtam is végül jól végződött: műtéttel távolították el az implantátumot, a beteg pedig rövid idő alatt meggyógyult.

Melyik mellimplantátum mellett kisebb a valószínűsége a megbetegedésnek?

Ahogy egyre több minden derül ki a BIA-ALCL kapcsán, természetesen annak fényében reagál is erre az orvostudomány.

Az utóbbi években határozottan előtérbe kerültek az egykomponensű, sima, vagy nagyon finoman érdesített (mikro-, illetve nanotexturált) implantátumok, melyek mellett alacsonyabb valószínűséggel jelenhet meg az óriássejtes limfóma, mint a durván érdesítettek (makrotexturáltak) esetében.

A páciensek részéről megnőtt ugyan az érdeklődés a saját zsírral történő mellnagyobbítás iránt, ám azt mindenképp látni kell, hogy erre nincs mindenki esetében lehetőség.

Az orvostudomány kísérletezett alternatív megoldásokkal, például titániumból készült hálókkal, ám a jelenlegi álláspont továbbra is az, hogy a szilikon implantátumok a legmegfelelőbbek – az új generációs termékek esetén pedig határozottan biztonságban érezhetjük magunkat (ezt a gyártók által kínált garanciák is megerősítik).

Beszéljünk a mellimplantátum-betegségről is!

Az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint mellimplantátum-betegség nem létezik – de természetesen a kutatások ettől függetlenül ezzel kapcsolatban is folynak.

Viszont akkor miért lehet erről annyit olvasni manapság az interneten?

Volt egy időszak (főleg az Egyesült Államokban), amikor a hölgyek közül sokan kivetették a mellimplantátumukat az úgynevezett „mellimplantátum-betegségtől” (Breast Implant Illness) való félelmükben.

Milyen tüneteket észleltek magukon?

  • Fáradékonyság.
  • Hajhullás.
  • Ízületi panaszok.
  • Közérzetbeni változás.

A problémát viszont az okozta, hogy ezek a panaszok akkor sem szűntek meg, mikor már nem volt szilikon a testükben – amiből tehát az következik, hogy ezek más megbetegedésre vezethetők vissza (pl. autoimmun, reumatológiai betegségek, vagy pajzsmirigy problémák).

Hogyan kerülheti el Ön a mellimplantátummal kapcsolatos szövődményeket?

Az első lépés a megfelelő, biztonságos mellimplantátum (és nem utolsó sorban a megbízható kezelőorvos) kiválasztása – de a műtét után is kellő odafigyelésre van szükség.

Nem véletlen, hogy a mellimplantátum beültetését követően kötelező az évente egy alkalommal történő orvosi ellenőrző vizsgálat, hiszen ezzel lehet kiszűrni az esetleges problémákat, komplikációkat.

Ha időben vesszük észre akár a BIA-ALCL, akár bármilyen más betegség tüneteit, máris sokkal nagyobb eséllyel tudjuk felvenni vele a harcot, elkerülve a súlyosabb következményeket (sajnos a tapasztalat viszont azt mutatja, hogy sok páciens hajlamos „elfeledkezni” a rendszeres kontroll szükségességéről, ami óriási hiba).

Az pedig természetes, hogy bármilyen panasz esetén azonnal vegye fel Ön a kapcsolatot kezelőorvosával, és kérjen soron kívüli, azonnali vizsgálatot.

Összefoglalva:

  • A mellimplantátum mellrákot nem okoz.
  • Az implantátumot körülvevő kapszula betegsége a BIA-ALCL nevű daganatos megbetegedés, ami viszont csak rendkívül ritkán jelenik meg, ha pedig időben felismerjük, a kezelése is biztonságos.
  • A megbetegedés elkerülésének első lépése a megfelelő implantátum kiválasztása: az új generációs, sima, vagy finoman érdesített implantátumok a legmegfelelőbbek.
  • A műtétet követően mindenképp szükség van az éves kontrollra, hogy az esetleges megbetegedéseket időben kiszűrhessük.
  • Bármilyen panasz esetén azonnal keresse kezelőorvosát!

Kérdéseit kérem, küldje el a plasztika.info@gmail.com e-mail címre.

Dr. Kelemen Ottó PhD plasztikai sebész szakorvos, a Kelemed Plasztika vezetője.

Konzultációs kérdőív

    Kérem, írja le, hogy milyen plasztikai sebészeti (vagy másféle)
    műtét/beavatkozás/kezelés érdeklő Önt.



    Bejelentkezés konzultációra: kérem, válassza ki a várost és a napot.
    A konzultáció pontos időpontjáról és várható időtartamáról értesítjük Önt.

    Kérem, gépelje be a képen látható karaktereket: captcha